Geometria – Szögek, szögpárok
A geometria a való életben is hasznos tudást ad, segítségével kiszámolható például, hogy hány négyzetméter csempe kell a fürdőszoba falára vagy éppen mennyi víz szükséges egy medence feltöltéséhez. Rengeteg alterülete van: síkgeometria, térgeometria, koordinátageometria, de ilyen a vektor is. Az első leckében a legfontosabb alapfogalmakkal ismerkedünk meg, úgy mint: szögek nagyságai és nevezetes szögpárok. Először […]
Valószínűségszámítás – Mintavétel
„Szerinted van rá esély, hogy rájön a műszakvezető, hogy a selejtes villanykörtéket mindig kivesszük a mintából, mielőtt beküldjük ellenőrzésre őket a nap végén?” Elárulom: van, a munka világában minden problémát vet fel: ha sok a selejt vagy ha túl gyakran nincs selejt. Aki dolgozik, az hibázik és nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy folyamatosan tökéletes […]
Valószínűségszámítás – Geometriai valószínűség
„Kizárt!”, „Tuti!” vagy „Szerinted van esélyem, hogy felvegyenek erre a pozícióra?”: a mindennapokban is gyakran használjuk a valószínűségszámítással (és eseményalgebrával) kapcsolatos fogalmakat: lehetetlen esemény, biztos esemény vagy éppen kicsi/nagy valószínűségű esemény. A valószínűségszámítás esélylatolgatással foglalkozik, nem véletlen, hogy sok tankönyvi példa szerencsejátékkal kapcsolatos, gondolj a magyar kártyára vagy éppen a kockadobásra. Ez alá besorolható rengeteg […]
Valószínűségszámítás – Klasszikus valószínűség
Biztosan te is mondtad már, hogy: „Áh, ez lehetetlen!”, „Biztos vagy te ebben?”, vagy „Ez nem valószínű!”: a mindennapi életben is gyakran használjuk a matematikai logikát, gyakrabban, mint gondolnád. Gondolkoztál már azon, hogy mennyi az esélye annak, hogy megnyered az ötöslottót? Elárulom, elég kicsi: 1 a kb. 44 millióhoz, azaz kerekítve: 0,000000023. Ez a lottós […]