Matematikai statisztika – a becslések bűvöletében

A matematikai statisztika egyik központi témája a becslések, ahol nem csak a statisztika, hanem a valószínűségszámítás témaköre is előjön. Ismerkedj meg a becslésekkel!

Matematika és statisztika – sok hallgató két kedvenc tantárgya az egyetemi tanulmányaik során (#irony). A statisztikán belül kétféle statisztika létezik: leíró és következtető statisztika. A leíró statisztika a meglévő adatokból (minta) dolgozik, míg a következtető statisztika egy minta alapján ad becslést, de felhasználva a valószínűségszámítást, a sokasággal kapcsolatosan.

A becslések témaköre önmagában mindkét statisztikában használható, két típusa: a pontbecslés és az intervallumbecslés. Ahogy a neve is mondja, a pontbecslésnél egy konkrét pontot (pontosabban értéket) határozunk meg, ilyen például, ha meghatározzuk egy 200 db literes tejes doboz tej tartalmát és azt kapjuk, hogy átlagosan 0,97 liter tej kerül egy dobozba. Az intervallumbecslés ezzel ellentétben egy intervallumot határoz meg (ez lehet kétoldali becslés, amikor egy alsó és egy felső határt is megadunk vagy egyoldali, amikor vagy csak egy alsó vagy csak egy felső határt adunk meg). Intervallumbecslés esetén fontos, hogy kijelentéseinket egy bizonyos megbízhatósági szint mellett tesszük meg. Például 90%-os valószínűséggel a tejesdobozba került tej mennyisége 0,98 és 1,02 liter közzé esik (kétoldali becslés) vagy legalább 0,97 liter lesz (egyoldali, konkrétabban baloldali becslés).

Mádi Sándor

Mádi Sándor

Rólam

2014 óta korrepetálom a Budapesti Metropolitan Egyetem nappalis és levelezős hallgatóit Gazdasági matematika és Statisztika tárgyakból. 2020 a bővítés éve, így más egyetem hallgatóinak is nyújtok segítséget.

Legfrissebb bejegyzések

Kövess Facebookon is!